Köszöntelek a blogomon, ahol szabadon elérhető, illusztrált regényfejezeteket olvashatsz! Remélem, a tartalom elnyeri a tetszésed és megosztod másokkal az itt szerzett élményeket!
Skylert Fred szobájába vezette a hang. A hajó egyik legtraumatizálóbb helye volt az számára, így igyekezett nem körbenézni. Célirányosan követte a pittyegést, ami az ággyal szemben lévő pult egyik fiókjából jött. Egy tablet volt az, közvetlen ott, ahol a néhai kapitány összezúzta a karperecét, amin korábban Louise-szal tudott kommunikálni.
A tehetetlenségtől lebénultan várták azt, aminek jönnie kellett. Skyler nyakán lüktetett az ér, a feje majd szét hasadt. Épp, mint a legutóbbi agyvérzése előtt... Mikor az ajtó zármechanikájának zajait hallotta, már nem tudott levegőt sem venni. Üresen, összetörve meredt a vaksötétbe, mint egy üregben lapuló nyúl.
Megérkeztek, bár nem tudni, hová. A gép landolt, a hajtóművek leálltak, ami a hőség és zaj megszűnését is jelentette, ugyanakkor aggodalomra a bujdosóknak. Most jönne az a rész, hogy keresni kezdik őket, de csak nem akaróztak odaérni... Maradt helyette a csend, a sötét és félelem.
Még nem tért teljesen magához, de érezte, hogy ramatyul van. Utoljára a Vulcanuson volt hasonló állapotban, minden mozdulattal végigjárta a gyengeség, a teste hevesen ellenkezett bárminemű ingerrel szemben. Több kínzó kellemetlenség is gyötörte, mint szomj, vizelési inger és fejfájás... Ennek tetejében pedig még ordítoztak is körülötte, mintha nem...
Útra keltek, kezdetét vette a nagy bevetés. A gép irritáló és egyben aggasztó remegése csak fokozta Skylerben a stresszt. A szíve a torkában dobogott, ugyanakkor az elméje ködös volt. Már nem gondolkodott semmin, szimplán csak rettegett és tehetetlenül meredt előre. Nemsokára az ő része következik, de hogy miként fogja azt kivitelezni, fogalma sem...
Eljött az idő, hogy elhagyja a gyengélkedőt és meglássa kikkel is van dolga. Immár teljes bizalmatlansággal de sajnos még mindig terv nélkül nézett szembe a közelgő fejleményekkel. Hiába agyalt, nem jutott semmire. Egyszerűen még nem állt rendelkezésére kellő infó ahhoz, hogy tudja, mit is gondoljon. Ebben pedig még Louise sem tudott segíteni.